nem tehetsz róla, tehetsz ellene

a nem az nem

A verbális bántalmazás hosszútávú következményei

2016. április 20. - Ambrózi Kata

cycle-of-abuse-1-600x600.jpg

Szidás, káromkodás, ordibálás, hibáztatás, sértegetés, fenyegetőzés, kigúnyolás, méltóság aláásása, kritizálás... hasonlóan káros hatással lehetnek az elszenvedőre, mint a fizikai- vagy szexuális- és más bántalmazások. Erről viszont kevesebbet beszélünk, nagyon kevéssé észrevehető és nehéz jelenteni is, hisz milyen külsérelmi nyomokat lehetne regisztrálni?

Pedig súlyos következményekkel járhat, ha valaki hosszú időn keresztül folyamatos verbális abúzusnak van kitéve. Például kialakulhat poszttraumás stressz zavar, a gyerek áldozatok több fizikai agressziót, bűncselekményt követnek el és számos szociális zavar figyelhető meg esetükben.

Egy amerikai kutatás szerint a szülők 63%-a számolt be olyan esetekről, ahol bántották verbálisan a gyermeküket.

Több kutatás is azt bizonyítja, hogy ha valaki gyerekként hosszasan verbális abúzusnak van kitéve, nagyon megnövekedik annak az esélye, hogy felnőtt korára bizonytalan, dühös személyiségjegyek alakuljanak ki nála, megjelenhet továbbá a narcisztikus viselkedés, a kényszeres viselkedési zavar és a paranoia. Egy másik kutatás a lehetséges következményekként említi a depresszió kialakulásának megnövekedett rizikóját, a dühös-, ellenséges viselkedésmódot és a disszociatív zavarok megjelenését. Az utóbbiak különböző típusúak lehetnek, a személyiség egyfajta megbomlását jelenti; például a disszociatív amnézia, mikor az egyén nem tud visszaemlékezni bizonyos traumatikus vagy stresszkeltő önéletrajzi információkra a múltjából, és ez nem egyenlő a hétköznapi feledékenységgel. Más típusú disszociatív zavaroknál előfordulhat hallucináció, erős bizonytalanság érzet, vagy az, hogy tudattalanul a fájdalmas érzéseket fizikai tünetekké alakítja át a személy vagy akár a többszörös személyiség is létrejöhet.

A verbális abúzusnak azért is lehetnek hosszútávú következményei, mert folytonosan tud jelen lenni a gyermek életében, egy életen át elkísérheti őt. Ezzel, a fizikai bántalmazással és elhanyagolással együtt pedig a legrosszabb következményekre lehet számítani. Jelenleg a gyermekvédő szervezetek, orvosok, ügyvédek figyelmi fókuszában a fizikai és szexuális bántalmazás állnak, pedig a fizikai bántalmazást gyakran előzi meg a szóbeli. A prevenciós intézkedésekbe a verbális agresszió megelőzési módjainak is nagyobb teret kellene engedni.

A trauma bizony hatással van az agyra is, egyes fejlődő agyi területek károsodhatnak. A stresszhormonok mennyisége megnövekedik, ami károsíthatja a hippocampust. Ennek a következménye pedig az lehet, hogy az egyén az élete során nehezebben fog megbírkózni a stresszel. Tehát az agy kevésbé lesz ellenálló a későbbi stresszhatásokkal szemben.

Az agy plaszticitásában azonban lehet bízni, nem feltétlen visszafordíthatatlan sérülésekről van most szó. A plaszticitás azt jelenti, hogy képes változni és átalakulni az élet során; a sérült területeketet esetleg más egészséges területek tudnak helyettesíteni, vagy az információáramlás a károsodott útvonal helyett talál magának egy egészségeset. Azzal lehet számolni, hogy az agy gyerekkorban képes a legnagyobb változásokra, tehát ez kétélű lehet. Ekkor tudja a legnagyobb sérüléseket is elszenvedni, de regenerálódni is ekkor tud a legjobban. Ezért is van óriási szerepe a prevenciónak és az intervenciónak. A terápiás beavatkozások során vissza kell állítani a traumatizált gyermekben a biztonságérzetet, és a kontroll képességét.

cycle-of-abuse-2-600x600.jpg

Összehasonlítva, egy tanulmány azt mutatja, hogy a verbális abúzus következményei súlyosabbak lehetnek, mint komoly családon belüli bántalnazás szemtanújának lenni vagy szexuális bántalmazás áldozatának lenni otthonon kívül, de súlyosabbak a következmények, családtag által elkövetett szexuális bántalmazás esetében. (Megjegyzés: ez a kijelentés vitákat szülhet. A cikkben egy bizonyos kutatás résztvevőit vizsgálták, amit most nem kezdenék el részelezni és az összefoglaló cikk sem ment mélyen bele a kutatási módszerekbe. A lényege mégis ennek a kijelentésnek, hogy létezhet az a mértékű verbális agresszió, ami súlyosabb következményekkel játhat, mint a fent említett esetekben. Nyilván mindegyik típusú abúzus súlyossága egy bizonyos skálán mozog, ezért azt gondolom, nehéz egy ilyen összehasonlítást megtenni.)

A családon belüli érzelmi-, fizikai- vagy szexuális abúzus leggyakrabban olyan családokban fordul elő, ahol jelen van valamilyen mentális betegség, valamint genetikai összetevők súlyosbíthatják a tüneteket az egyéneknél.

Az alkalmanként előforduló kemény, durva vagy dühös szavak még nem fogják a gyermeket egy életre traumatizálni. De a rendszeres „szóbeli ütlegelés” ugyanolyan fájó tud lenni, mintha kővel olyan erősen megdobálnának, hogy eltörik a csontunk.

 

A cikk hátteréül a Psychology Today-ben megjelent tanulmány szolgált. 

A képek innen vannak. A bántalmazás körforgását ábrázolják. 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://anemaznem.blog.hu/api/trackback/id/tr378646770

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.