nem tehetsz róla, tehetsz ellene

a nem az nem

a nem az nem

#NeFéljBeszélj

Új közösségi kampányt indítunk: Ne félj, beszélj!

2016. február 22. - mero.vera

2qpsfink.jpgzaklatotaho_fruzsi2.jpgzaklatotaho_fruzsi.jpg

A bántalmazók, zaklatók, cyber predátorok, nőverők és kapcsolati terroristák nem fogadják el a nemet és nem félnek a következményektől, mert az áldozatok többsége hallgat, nyel és tűr. Elég volt. #NeFéljBeszélj

A bántalmazás és a cyberbullying is egyre inkább téma, de a társkeresők predátoraiól kevés szó esik. Ők azok, akiket balra húzol a Tinderen, mire megkeresnek a Facebookon, hogy lekurvázzanak. Olvasónk - nevezzük Fanninak - küldött két képernyőképet, a hozzájuk fűzött levele egyszerre tanulságos és inspiráló.

Tanulságos, mert rámutat arra, hogy a nők olyannyira megszokták a mindennapos zaklatást és bántalmazást, hogy rendre megkérdőjelezik saját érzéseiket, sokszor még akkor is, amikor várhatóan értő fülekre találnának, ha beszélnének. Inkább hallgatnak és nyelnek, hogy ne zavarjanak, hogy jólneveltek legyenek, hogy meg ne szólják őket. Így van ez, amikor szégyenletes zaklatás éri őket a neten, de akkor is, amikor elhangzik otthon az első becsmérlő szó és akkor is, amikor elcsattan az első pofon. Hetente legalább egy esetben pedig egészen addig megy ez így, amíg már senkinek sem szólhat a bántalmazás áldozata, hiszen a holtak nem beszélnek.

Mindemellett Fanni írása inspiráló is: jó ideje érleljük már következő kampányunkat, ez a #NeFéljBeszélj, amit az éppen most egyéves #anemaznem - #CsakAzIgenJelentIgent kampányunk folytatásának szántunk. Fanni megadta az utolsó lökést. Két szöveg következik; az első az ő levele, a második a felhívás, ami fél éve vár a megfelelő alkalomra, hogy végső formájában elétek tárjuk. Talán a napjainkat mostanában meghatározó kockásinges forgatag nem tűnik ideális terepnek egy új kampány elindítására, mégis az. Mert pár nap alatt ezrek mutatták meg, hogy hihetetlen összefogásra vagyunk képesek és ha sokan kezdünk beszélni, együtt sokkal nagyobb biztonságban vagyunk. 

Ne félj, beszélj!

 

Szia!

Remélem nem tartalak fel a levelemmel, de nem tudom hirtelen, hogy mi mással tudnám felhívni erre a figyelmet. Regisztráltam már egy ideje egy társkeresőre, és kezdettől fogva kapok olyan üzeneteket, amiken csak szörnyülködni tudok. Egyre inkább bosszant, hogy következmény nélkül alázhatnak meg, sértegethetnek és vághatnak a fejemhez válogatott ocsmányságokat. Eddig csak elszámoltam magamban 10-ig, jelentettem az oldalnál a felhasználókat, majd igyekeztem túllépni ezen. Ma reggel viszont betelt a pohár. Elegem van a sok gyáva, gusztustalan, önmagát férfinek tituláló mocsokból, akik attól érzik magukat valakinek, hogy mást bántanak. A mellékletként elküldött képen van a levél, ami végleg kiverte a biztosítékot. Mindezt azért kaptam, mert az illető nem volt szimpatikus, ezért visszautasítottam. Nem szóltam le, nem aláztam meg, nem küldtem el melegebb éghajlatra, egyszerűen csak nemet mondtam. Ezért vagyok én a kurva, és ezért érzi úgy, hogy megérdemelném, hogy 5 férfi megerőszakoljon. Természetesen miután ezt elküldte, azonnal letiltott bármiféle kapcsolatot velem, így reagálni sem tudok rá. Lehet, hogy csak a hirtelen tehetetlenség beszél belőlem, és hülyeség amire gondolok, de nem lehetne összegyűjteni és megosztani az ehhez hasonló üzeneteket az érintettektől? Hátha akkor jobban meggondolnák az emberek, hogy miket is írnak másoknak. Más lehetőséget egyszerűen nem látok arra, hogy valahogy fel lehessen hívni erre a figyelmet. Ha úgy gondolod, hogy lehet ennek bármi értelme, vagy segíthet valamennyit, és megosztod a képet, szeretnélek megkérni, hogy ne használd a nevem. Megértem, ha ez most részemről tűnik gyávaságnak, de jártam már rosszul azért, mert megosztottam egy ilyet. Még egyszer remélem, hogy nem zavartalak a levelemmel, de annyira dühös lettem, hogy nem magamban tartani.

Üdv, Fanni

 

Kampányfelhívás - #NeFéljBeszélj!

Amióta a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene projekt elindult, olvasóink rengeteg történetet osztottak meg velünk, hol kommentek, hol üzenetek formájában. Párból születtek posztok, ezek nyomán komoly diskurzusok születettek.

Ugyanis a beszéd még több beszédet teremt, ami megkönnyebbülést hoz az elbeszélőnek és támogatást, erőt ad azoknak, akik még hallgatnak.

Sokan azért nem beszélnek, mert tartanak a környezetük reakcióitól, félnek, - sajnos nagyon sokszor jogosan -, hogy segítségnyújtás helyett felelősségre vonják vagy nem veszik komolyan őket. ,,Mit tettél, hogy ennyire megvert?" ,,Biztos feldühítetted." ,,A legjobb házasságban is előfordul." ,,Próbáld rendbehozni!" ,,Próbáld jobban."  ,,Milyen anya rúg fel egy családot?" ,,Ez magánügy."

Amíg nem beszélünk róla eleget, nem lesz mindenki számára világos, hogy nincs olyan, ami legitimálja az erőszak akár lelki, akár testi formáját. Nem magyarázza a másik dühe, fáradtsága, elutasítottsága, frusztrációja, gyerekkora, traumája, rossz napja. Az erőszak nem magánügy. Viszont az erőszak leghűségesebb támogatója tabu, a csend.

Szóval szeretnénk egy új kampányt indítani, ezért arra kérünk mindenkit, hogy beszéljen, nem létezik nem is olyan fontos történet. Ne tartsd magadban. Ne félj, beszélj, hogy minél kevesebben őrizzenek fájdalmas titkokat, hogy az erőszak és bántalmazás túlélői támogatást kapjanak és hogy aki még hallgat, láthassa, mennyire nincs egyedül.

#NeFéljBeszélj

Vera, Lina és Kata

NTRTE

A bejegyzés trackback címe:

https://anemaznem.blog.hu/api/trackback/id/tr878410156

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása