Betlen Anna bejutott a bíróság mai ülésére, az ő beszámolója következik.
November 25-én, A nők elleni erőszak leküzdésének világnapján, reggel fél 9-kor a nőszervezetek és civilek mintegy százfős tömege tüntetett a Fővárosi Ítélőtábla Markó utcai épülete előtt, követelve, hogy Magyarország ratifikálja végre A nők elleni és családon belüli erőszak leküzdéséről kötött, úgynevezett Isztambuli Egyezményt.
Közben bent, az Igazságügyi Palotában gyorsan új helyszínt jelöltek ki: az eredetileg meghirdetett kb. 20 fő befogadására alkalmas 3. sz. tárgyalóból a negyvenfős 9. sz. terembe irányították át a tárgyalás résztvevőit és közönségét, de kinn az utcán még mindig ott állt vagy 100 ember: újságírók, riporterek, civilek. És ott álltak a Néma Tanúk is. 
Bent a teremben nem tárgyalás, hanem ún. ülés folyt. A másodfokon eljáró bírói tanács meghallgatta az elsőfokú ítélet rövid összefoglalóját, valamint az ügyészi fellebbezés indoklását, majd hosszan felolvasták a sértetti képviselő beadványát, a védő írásos válaszát, az ez utóbbira adott sértetti képviselői reakciót, majd a védelem viszontválaszát.
A sértetti képviselő indítványozza, hogy a bíróság ne pusztán maradandó fogyatékosságot okozó testi sértést és kifosztást, hanem emberölés kísérletét, életveszélyt okozó, maradandó súlyos fogyatékossággal járó testi sértést, felfegyverkezve elkövetett rablást, zaklatást, kényszerítést, személyi szabadság megsértését, okirattal, készpénz-helyettesítő eszközzel való visszaélést rójon a vádlott terhére, ne vegye figyelembe az első fokú ítélet során figyelembe vett olyan enyhítő körülményeket, mint az idő múlása és a vádlott által eltartott kiskorú gyerekek, és a büntetést a megállapított legsúlyosabb, életellenes bűncselekményhez igazodva szabja ki. Az emberölés kísérletét a magyar jog 10-20 éves, vagy akár életfogytiglani szabadságvesztéssel fenyegeti, de ezt az esetet számos más, halmazatban elkövetett bűncselekménnyel és különböző súlyosító körülménnyel együtt kell mérlegelni. Mindezekért a sértetti képviselő hosszú, fegyházban (nem börtönben) letöltendő büntetés kiszabását indítványozza, és természetesen az orvosi hivatástól örökre eltiltást.
A védő nem csak felmentésért fellebbezett, nem csak azt állítja, hogy megalapozatlan a vád, hanem egyrészt megkérdőjelez számos részletet (pl. hogy milyen anyaggal követték el a támadást), vitatja, hogy a sérülés valóban maradandó, egész életre szóló fogyatékosságot okozott-e, sőt, azt is megkérdőjelezi, hogy a sértett nemi szervének a sérülése célzottan, szándékosan keletkezett-e.
A vádlott és védője az intim ügyek (szexuális élet, magánszokások) érintettségére hivatkozva zárt tárgyalást kért.
Mindkét oldal TÁRGYALÁS tartását indítványozta, mindketten az első fokon felkért és meghallgatott szakértőkön kívüli új (más-más) szakértőt kértek fel – a védelem elsősorban azt kérdezte, hogy a lefoglalt injekcióstű volt-e az elkövetés eszköze, a sértetti képviselő pedig azt, hogy volt-e és hányféleképp volt életveszélyben a sértett a bűncselekmény miatt –, és javasolták az új szakértői vélemények alapján további kérdések feltételét az elsőfokon kirendelt szakértőknek.
A bíróság elutasította a zárt tárgyalásra vonatkozó kérést, mert az itt elhangzó szövegek távolról sem tárgyalják olyan részletesen a vádlott magánéletét, mint amilyen részletesen az első fok tárgyalta, és azok a tárgyalások a nyilvánosság előtt zajlottak.
A tárgyalás tartására vonatkozó indítványaikat a bíróság elfogadta, felhívta az első fokú eljárásban már szakvéleményt adott orvosszakértőket, hogy vizsgálják meg a pótlólagos szakvéleményeket és mondjanak róluk véleményt, és 15 nap időt hagyott a feleknek arra, hogy további kérdéseket fogalmazzanak meg. A szakértői vélemények megfogalmazására január végéig van idő.
A tárgyalás első napjára 2017. február 24-én, a másodikra és várhatólag az ítéletre március 10-én kerül majd sor.
